Legfeljebb kétszer lehetne felvenni egy tantárgyat a felsőfokú tanulmányok idején, az abból kiírt vizsgára pedig legfeljebb kétszer jelentkezhetnének a hallgatók - szigorítaná a jelenlegi szabályozást a felsőoktatási törvénytervezet. A 41 oldalas dokumentum szerint korlátoznák a hallgatók beleszólási jogát a tanulmányi és vizsgaszabályzattal, illetve a térítési és juttatási szabályzattal kapcsolatban, az állami támogatás legnagyobb részét, 70 százalékát pedig feladatfinanszírozással teljesítménymutatók alapján juttatnák az intézményeknek.
Korlátozná a jelenlegi tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetőséget a felsőoktatási törvénytervezet - írja az Index. Információi szerint a 41 oldalas anyag két alkalomra korlátozná a tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetőségeket. Ha pedig ezeknek nem tudna eleget tenni a hallgató, véget érnének felsőoktatási tanulmányai. Szigorítanák továbbá a hallgatók beleszólási jogát a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve a térítési és juttatási szabályzat összeállításánál. Ezekben az ügyekben a rendszerváltás óta egyetértési joga van a diákság képviseletének, melyet most megszüntetnének, és helyette érdemi beleszólási lehetőséget nem garantáló véleményezési jogot kapnának a hallgatók.
A tervezet szerint a felsőoktatásba való jelentkezés feltételeként két emelt szintű érettségit határoznának meg, ha azonban a jelentkező nem nyerne felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható lenne más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. A ponthatárokat és a keretszámokat pedig stratégiai célokat követve állapítanák meg.
Az intézmények gazdálkodási autonómiáját némelyest csorbítva a tervezet a következőképpen fogalmaz: "az állam alkotmányos kötelezettsége azonban nem terjed addig, hogy köteles volna mindenki számára az oktatás minden szintjén és valamennyi világnézet keretében állami, illetve önkormányzati iskolákban garantálni a tanuláshoz való jog érvényesítését." Kiolvasható továbbá a tervezetből, hogy a jelenlegi szabályokhoz képest az intézmények csak bizonyos jól körülhatárolt keretek között végezhetnének vállalkozási tevékenységet vagy alapíthatnának spin-off vállalkozásokat - írja az Index.
A finanszírozást is átalakítaná a tervezet: az állami támogatás legnagyobb részét, 70 százalékát feladatfinanszírozással teljesítménymutatók alapján, 15 százalékát az előző évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján számított képzési normatíva és 15 százalékát a minősített oktatók számával arányos kutatói normatíva szerint kapnák meg az egyetemek, míg a főiskolák esetén 70 százalék a bázis, és 30 százalék lenne a képzési normatíva. Az ösztöndíjak forrását továbbra is teljes egészében az előző évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján határoznák meg.
Korábban a Magyar Hírlapban jelentek meg az új felsőoktatási törvény tervezetével kapcsolatos információk.
(http://www.edupress.hu/)
A tervezet szerint a felsőoktatásba való jelentkezés feltételeként két emelt szintű érettségit határoznának meg, ha azonban a jelentkező nem nyerne felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható lenne más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. A ponthatárokat és a keretszámokat pedig stratégiai célokat követve állapítanák meg.
Az intézmények gazdálkodási autonómiáját némelyest csorbítva a tervezet a következőképpen fogalmaz: "az állam alkotmányos kötelezettsége azonban nem terjed addig, hogy köteles volna mindenki számára az oktatás minden szintjén és valamennyi világnézet keretében állami, illetve önkormányzati iskolákban garantálni a tanuláshoz való jog érvényesítését." Kiolvasható továbbá a tervezetből, hogy a jelenlegi szabályokhoz képest az intézmények csak bizonyos jól körülhatárolt keretek között végezhetnének vállalkozási tevékenységet vagy alapíthatnának spin-off vállalkozásokat - írja az Index.
A finanszírozást is átalakítaná a tervezet: az állami támogatás legnagyobb részét, 70 százalékát feladatfinanszírozással teljesítménymutatók alapján, 15 százalékát az előző évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján számított képzési normatíva és 15 százalékát a minősített oktatók számával arányos kutatói normatíva szerint kapnák meg az egyetemek, míg a főiskolák esetén 70 százalék a bázis, és 30 százalék lenne a képzési normatíva. Az ösztöndíjak forrását továbbra is teljes egészében az előző évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján határoznák meg.
Korábban a Magyar Hírlapban jelentek meg az új felsőoktatási törvény tervezetével kapcsolatos információk.
(http://www.edupress.hu/)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése