Továbbtanulási lehetőségek

Ezt a honlapot azért hoztuk létre, hogy a felvételi és továbbtanulás előtt álló fiatalok eszmét cserélhessenek.

Célunk elsősorban a szakközépiskolai továbbtanulási lehetőségek bemutatása.

Kevesen tudják, hogy szakközépiskolában (szakiskolában) nem csak az általános iskola után lehet felvételizni, hanem számtalan olyan szakközépiskola létezik, amely az érettségizett korosztály számára nyújt továbbtanulási lehetőséget.


2010. október 29., péntek

Szakképzés az általános iskola után

Csaknem 140 szakma kerülhet át a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fennhatósága alá, így a szervezet határozhatna a gyakorlati és közismereti óraszámokról és a vizsgakövetelményekről - írja a kormány október 8-án bejelentett akciótervéről a Világgazdaság. Korábban a kamara kijelentette: a német duális rendszerre térne át a szakképzés területén, így a nyolcadik osztály elvégzését követő szakképzést támogatja.
A kormány második, október 18-án bejelentett akcióterve szerint a kamara vehetne át csaknem 140, többek között építőipari, valamint idegenforgalmi területeket érintő szakmát, így határozhatna arról, hogy mennyi gyakorlati és mennyi közismereti óraszámban és milyen vizsgakövetelmények mentén képezzék a diákokat. A szakképzésben résztvevők nyolcvan százalékát érintő változás 2011 szeptemberében éreztetné hatását.
"Mivel a megállapodás rögzíti a feladatokat és az irányokat, a kamaránál már az idén decemberben megkezdődhet a munka a megvalósítás érdekében" - mondta el a világgazdaságnak Bihall Tamás, a kamara oktatási és képzési alelnöke. Hozzátette: a finanszírozási feltételekről a szakképzés területéért is felelős Czomba Sándorral, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárával november végére állapodhatnak meg. A duális képzési rendszer során, mely nagyobb hangsúlyt helyez a gyakorlati elemekre, át kell gondolni a felnőttképzés és az iskolai rendszerű oktatás harmonizációját, valamint a tankötelezettség korhatárát. A szakemberek szerint a 18 éves korig tartó tankötelezettség túl hosszú a szakképzésben, és legalább egy évvel csökkenteni kellene azt - tolmácsolta a szakértők véleményét Bihall Tamás. Álláspontjuk szerint nem szerencsés, hogy a magyar diákok csak 16 éves korukban kezdik meg a szakképzést.
A kormány által tervezett szakképzési reformok között szerepel, hogy átdolgozzák a képzés szakmai tartalmát és gyakorlatcentrikussá teszik azt, így annak 70-80 százaléka gyakorlati tartalmú lesz. Egyszerűsítenék továbbá a vizsgakövetelményeket, új záróvizsga rendszert dolgoznának ki, szakmák szerint differenciált iskolai normatív finanszírozási rendszert vezetnének be, tanulói ösztöndíj- és egyéves továbbfoglalkoztatási rendszert alakítanának ki, egyszerűsítenék az Országos Képzési Jegyzéket, illetve megváltoztatnák a regionális fejlesztési és képzési bizottságokat.
(Forrás: Világgazdaság, Edupress)

Szigorítanák a pótvizsgákat a felsőoktatásban

Legfeljebb kétszer lehetne felvenni egy tantárgyat a felsőfokú tanulmányok idején, az abból kiírt vizsgára pedig legfeljebb kétszer jelentkezhetnének a hallgatók - szigorítaná a jelenlegi szabályozást a felsőoktatási törvénytervezet. A 41 oldalas dokumentum szerint korlátoznák a hallgatók beleszólási jogát a tanulmányi és vizsgaszabályzattal, illetve a térítési és juttatási szabályzattal kapcsolatban, az állami támogatás legnagyobb részét, 70 százalékát pedig feladatfinanszírozással teljesítménymutatók alapján juttatnák az intézményeknek.
Korlátozná a jelenlegi tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetőséget a felsőoktatási törvénytervezet - írja az Index. Információi szerint a 41 oldalas anyag két alkalomra korlátozná a tantárgyfelvételi és vizsgázási lehetőségeket. Ha pedig ezeknek nem tudna eleget tenni a hallgató, véget érnének felsőoktatási tanulmányai. Szigorítanák továbbá a hallgatók beleszólási jogát a tanulmányi és vizsgaszabályzat, illetve a térítési és juttatási szabályzat összeállításánál. Ezekben az ügyekben a rendszerváltás óta egyetértési joga van a diákság képviseletének, melyet most megszüntetnének, és helyette érdemi beleszólási lehetőséget nem garantáló véleményezési jogot kapnának a hallgatók.
A tervezet szerint a felsőoktatásba való jelentkezés feltételeként két emelt szintű érettségit határoznának meg, ha azonban a jelentkező nem nyerne felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható lenne más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. A ponthatárokat és a keretszámokat pedig stratégiai célokat követve állapítanák meg.
Az intézmények gazdálkodási autonómiáját némelyest csorbítva a tervezet a következőképpen fogalmaz: "az állam alkotmányos kötelezettsége azonban nem terjed addig, hogy köteles volna mindenki számára az oktatás minden szintjén és valamennyi világnézet keretében állami, illetve önkormányzati iskolákban garantálni a tanuláshoz való jog érvényesítését." Kiolvasható továbbá a tervezetből, hogy a jelenlegi szabályokhoz képest az intézmények csak bizonyos jól körülhatárolt keretek között végezhetnének vállalkozási tevékenységet vagy alapíthatnának spin-off vállalkozásokat - írja az Index.
A finanszírozást is átalakítaná a tervezet: az állami támogatás legnagyobb részét, 70 százalékát feladatfinanszírozással teljesítménymutatók alapján, 15 százalékát az előző évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján számított képzési normatíva és 15 százalékát a minősített oktatók számával arányos kutatói normatíva szerint kapnák meg az egyetemek, míg a főiskolák esetén 70 százalék a bázis, és 30 százalék lenne a képzési normatíva. Az ösztöndíjak forrását továbbra is teljes egészében az előző évben beiratkozott hallgatók létszáma alapján határoznák meg.
Korábban a Magyar Hírlapban jelentek meg az új felsőoktatási törvény tervezetével kapcsolatos információk.
(http://www.edupress.hu/)

Jövő héten nyílvánosságra kerül az új felsőoktatási törvény


Az Oktatásért Felelős Államtitkárság az utolsó simításokat végzi az új felsőoktatási törvény koncepcióján, amelyet november 2-ai sajtótájékoztatóján tár a nyilvánosság elé - olvasható Hoffmann Rózsa államtitkár levele a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) honlapján. Az Index birtokába jutott információk szerint a tervezet többek között szigorítaná a vizsgázási lehetőségeket és csökkentené a hallgatói önkormányzatok jogait.
A kötelező szakmai egyeztetés mellett, azt időben megelőzve a minisztérium honlapján egyfajta nemzeti konzultáció indul el november 3-ától a felsőoktatási törvény koncepciójának tervezetével kapcsolatban. Az oktatásért felelős államtitkár november 2-áig mindazok türelmét kéri, akik a munkaanyag egy-egy részletét megismerve máris egyeztetést sürgetnek. Álláspontja szerint érdemi párbeszédre csak a teljes szöveg közreadását követően kerülhet sor - olvasható a honlapon.
A nem nyilvános felsőoktatási törvénytervezet sajtóinformációk szerint előírná, hogy legfeljebb kétszer lehetne felvenni egy tantárgyat a felsőfokú tanulmányok idején, az abból kiírt vizsgára pedig legfeljebb kétszer jelentkezhetnének a hallgatók. Csökkentenék továbbá a hallgatói önkormányzatok jogait.
(Forrás: NEFMI, Edupress)
(http://www.edupress.hu/)